Vélemény a “Társasjáték – A társ nem játék” könyvről

“Szia Krisztián!

Elolvastam a könyvedet és nagyon tetszett! Gyorsan olvasható, és tényleg összefoglalja a lényeget, amit tanítottál nekem. Pozitív, hogy vannak benne gyakorlatok és ad válaszokat, megoldási javaslatokat. Több ilyen jellegű könyvet olvastam már, a legtöbben ezek hiányoznak. A példák, főleg a saját példák emelik a könyv színvonalát. Megnyugtató, hogy te, azaz ti is szembesültök ezekkel a problémákkal, amiről nyíltan beszéltek. Így váltok ti is emberivé.

Sok munka van ebben a könyvben. Tetszik, hogy önmagukba való fektetéssel kezdted, mert tényleg – tőled tanulva tudom, hogy – ez az alapja mindennek. Ami még nekem sokat adott úgy, hogy rengeteget dolgoztunk együtt az az, hogy elmesélted, miért alakultak így ki az 1920-as éveket követően a párkapcsolatok.

A féltékenységnél és a megcsalásnál ragadtam le, vissza is olvastam, valószínűleg azért, mert ezek a “gyenge pontjaim”. A megcsalást jól körbeírtad, a féltékenységnél pedig rájöttem, hiába van az embernek megfelelő önbizalma és önbecsülése, ezek néha sérülhetnek, és újra kell építeni, gyakran meg kell erősíteni. Főleg a nőknek, akik korosodnak, és a szépség mindig is hatalmas előny volt, és az is marad (néhány hátránya ellenére is).

Magáról a könyvről:

Mérete tökéletes, a kemény kötés, a kiemelések, a tartalomjegyzék, mind-mind egy útmutatót ad a kezembe, amit bármikor elővehetek, és részenként olvashatom. (Nagyon szeretem Almási Kitti könyveit is, olyan mintha hozzám beszélne, de a fontos részeket nem különíti el, nem emeli ki, így ki szoktam fényképezni ami nekem kell, mert beleírni nem szeretek, inkább megtisztelem a könyvet, és ha valamit meg akarok újra érteni, akkor újra az egészet el kell olvasni, ami nem kényelmes)

Tetszik a végén a jegyzet lehetősége. Tetszik, hogy könyvjelzőt is adsz hozzá. Ez nagyon pozitív, kevesen csinálják ezt is. Tetszik az is, hogy a te idézeted van rajta (rajongok az idézetekért).  Ábrák is szemléltetőek, a vizualizáció a téma megmaradását, megértését segíti elő.

A borítója a könyvnek az interneten nézve nem fogott meg. Most, hogy többet volt a kezemben, kezdek megbarátkozni vele. A dombornyomott cím és betűtípus nagyon tetszik, a kedvencem ez a stílus, maga a cím és alcím is, de a kék szín és a design nem az én ízlésem, de hát ez tényleg már csak ízlés kérdése.

A hátuljának viszont tökéletes az elrendezése, a bemutató, a szöveg, minden. Az nagyon tetszik.

Gratulálok hozzá! És köszönöm, hogy annyi mindent tanítottál/tanítasz nekem, felnyitod a szememet, hogy jól lássak dolgokat.

Köszönettel:
M.”